VENDÉGKÖNYV

 
Már napok óta készülök írni, hogy megköszönjem azt a csodát, amit átélhettem Veled, Veletek a Dagályban a 3 nap alatt. Ami a legérdekesebb és a legjobb, hogy ez igazán most érzékelteti a hatását. Ott volt bennem egy kis feszültség, lelkiismeret furdalás is (vendégeimet, munkámat hátrahagytam), nem tudtam, megérdemlem én ezt? De most már tudom hogy, IGEN!
Nagyon jól érzem magam, kisimultak az idegeim, mintha minden kisimult volna körülöttem! Köszönöm, köszönöm, köszönöm!!!!!
L.Ágnes
 
Életem egyik legcsodálatosabb, felejthetetlen élményét kaptam (kaptuk) ma (is) Tőled.
Olyan "dimenzióba" vezetsz végtelen gyengédséggel, szeretettel, ahol a Harmónia test-lélek-közelben érinthető-érezhető fizikai -lelki sejtjeink be áramolva.
Honéczy Zsuzsanna
 
Kisfiam születésével született meg bennem a valódi igény arra, hogy megtaláljam a hivatásom, az utam, azt a dolgot, amivel örömmel foglalkozom, ami épít és támogat, ami mellett megtalálhatom önmagam és kiegyensúlyozott maradhatok. Mindezt az ígéretet az Aquakontaktban találtam meg, és szeretném, ha a vízben nyújtott támogatásommal mások is rátalálnának arra, amit keresnek. Legyen az nyugalom, harmónia, válasz egy kérdésre, vagy egyszerűen lehetőség egy nyugodt relaxációra, feltöltődésre.

Sipos Melinda

Kedves Benedek!
Úgy éreztem ki kell fejeznem a hálám és megbecsülésem a munkád iránt,melynek eredménye ez a csodálatos hétvége.Rengeteget segített nekem a sok tanács,gyakorlás,ismétlés, csoportos és az egyéni munka.
Szinte hihetetlen az egy-egy hétvége során történt változás,fejlődés,ahogy haladunk az oktatási terveden..
Tisztelettel és hálás szívvel köszönöm
Beatrica Bazso

Alapvetően a két gyermekünk állandó konfliktusai miatt mentünk el hozzád. A kislányunknak(még talán túl kicsi volt ehhez,vagy nem neki volt erre szüksége) nem tetszett ,de a fiunknak nagyon "bejött"! Egyik alkalommal én is beneveztem egy kezelésre, mivel sm-et diagnosztizáltak nálam,gondoltam baj nem lehet belőle,sőt! A medencébe a fiammal együtt érkeztünk, Ő volt aki az élményben elsőként részesült azon a napon. Tél volt, hatalmas hó és ragyogó napsütés. Én a medence szélén ,nyakig elmerülve a meleg vízben napozva próbáltam kívül tartani minden energiámat és gondolatomat a medencéből és a fiamtól,nehogy megzavarjam az élményét,vagy eltereljem a figyelmét. Próbáltam észrevétlen maradni. 

 Egyszer csak azt éreztem,hogy Bence "átadta" a kezembe a fiamat . Ott abban a pillanatban a fiam születését újra éltem! Olyan könnyű volt ,mint amikor megszületett! Az egész egy hihetetlen tiszta ,természetes pillanat volt,amit csak EGYSZER él át az ember, amikor a gyermeke megszületik és a kezében foghatja először! 
Én következtem! 
Az egész kezelés alatt próbáltam ellazulni,ami egy görcsös " hogyan kell ellazulni és hogyan kell ebben a helyzetben jól éreznem magamat"-ban telt majdnem az egész kezelés. A kezelés végén kimentem az öltözőbe, megláttam magam a tükörben és egy megállíthatatlan zokogásban tört fel belőlem minden fájdalmam!!!! Patakokban folyt a könnyem, zokogtam! Ott abban a pillanatban változott meg az életem. MEGGYÓGYULTAM! 
Bár soha nem éreztem magam betegnek,de tudom ,hogy az életem volt beteg addig! Ez okozta a tüneteket, ez okozott mindent! Megtaláltam a helyes utat és tünetmentes vagyok! 
Azt a nyugalmat és teljes kikapcsolódást azóta sem éreztem sehol! Köszönöm még egyszer és még ezerszer!
V. Attila

KENDŐZETLENÜL
2015. Január 9.
Az első AQUAKONTAKT nap után
Kedves VÍZ! Nagyon sajnálom, hogy eddig nem voltunk jóban. De tegnap egy hideg téli péntek délutánon, a Dagály 36 fokos medencéjében valami megváltozott. Aquakontaktnak, vagy watsu-nak hívják a melegvizes, kontakt terápiás módszert, aminek megtanulásába kezdtünk. Több okból is óriási lépés ez számomra. Be kell valljam, közel 20 éve nem voltam strandon. A bástya, amit páncélként magamon viseltem, nem engedett. …Mostanra 18 kilót leadva, már elviselhetőnek tartom mások számára is a látványt :) Nagy lépésnek számít azért is, mert végül adódott az életemben 8 olyan ember, aki a kendőzetlen, smink nélküli, valódi természetes magyarzsuzsit ismerheti meg. 6 héten át minden péntek délutánt együtt, a módszer elsajátításával, igazi belső utazásokkal töltünk.
Ma már szombat este van és én még mindig a hatása alatt vagyok a történteknek. Nem múlik a mosoly az arcomról, elégedettséggel és derűs bodogsággal volt teli még az egész mai nap is. Szavakkal nehezen leírható a csend, amita víz tetején lebegve az Aquakontakt lassú, vizi tánc, tai chi-re hasonlító mozdulatsorai közben átélhetsz. Leírhatatlan a meleg víz fölött lebegő pára, és a reflektorok ágak között átszűrődő fényének összjátéka. Bódy Gábor Nárcisz és Psyché-jének csodálatos képeire emlékeztetett . A szél borzolta fákon átszűrődő sárgás, imbolygó fényes sugarak elkápráztattak. A 3 óra szinte elröppent…a  meg-meg csillanó hűvös esőcseppecskék figyelmezettek csak időnként arra, hogy itt járunk...ebben az anyagi világban, a valóságban…de az az érzésem, hogy mégis valahol beljebb... Sokkal mélyebben, közelebb magamhoz, a valódi boldog önvalómhoz. A relaxált elengedettség azon foka ez, amit átéltem, amit ebben az életemben máshol eddig nem tapasztaltam. És nem csak önmagunkra, hanem a gyakorlótársra való hangolódás, csendes, koncentrált figyelem, a pillangó érintés megtapasztalása is különleges élmény volt számomra. Megtapasztaltam az együtt légzés lassú táncát, a súlytalan lebegést, a vízben való repülést, és ennek mámorító érzését. Megéltem a feltétel nélküli bizalom, az adás és elfogadás élményét. Lehetne már újra péntek! :)
 
M.Zsuzsi
http://magyarzsuzsi.blogspot.hu/2015/01/kendozetlenul.html

Péntek esti merülés
Utólag visszatekintve úgy érzem, hogy önmagamhoz képest is meglehetősen zárkózott alap-állapotban érkeztem péntek délután a helyszínre. Kimerült, megsebzett és kilátástalan helyzetben éreztem magam, távol álltam attól, hogy bárkinek bármit adni tudnék, leginkább összegömbölyödve egy takaró alá bújtam volna. Ahogy beléptem a medencébe, a meleg víz ismerős, lágy sodrással invitált felétek. Ahogy lépkedtem, a mindennapi élet összes gondját-baját elmosta, mintha a ruháimmal együtt az öltözőben maradtak volna. A tanfolyam, akárcsak a meleg víz, szelíd ritmusban hömpölyögve haladt péntek este: pár perces egyszerű, világos és gyakorlatias instrukció után nem maradt más hátra, mint megérkezni a jelen pillanatba...ellenállás nélkül, ellazult állapotban csak a vízcsobogás, a simogató hullámzás maradt és az a végtelen belső csend, amiben minden megszületik, és ahova minden visszatér... Ebből az állapotból az sem zökkentett ki, amikor én mozgattam a társam. Vele együtt ringatva, ringatózva követték egymást a mozdulatok, áramolva és áramoltatva, éntelenül, egységben, egy lélek-zettel megérkeztünk az ősbizalom állapotába... Megszűnt az idő. Csak az eső jelezte - néha eleredt, néha megállt -hogy nem egyetlen végtelenített pillanatban utazunk. A tér plasztikussá vált, meleg és hűvös részek keveredtek elválaszthatatlan. Aztán újra kiléptünk a medencéből, az öltözőknél türelmetlen takarító bácsi figyelmeztetett, hogy már lejárt az idő... félszegmosollyal nyugtáztam, hogy ez már egy másik valóság.

C. Ana

SZÉLCSEND
Megérkezett Bence  üzenete. Nem akartam hinni a szememnek. Valószerűtlennek tűnt, hogy aznap is találkozunk a Dagályban. Havas eső esett, csípős szél fújt…"Többnyire víz alatt lesztek, így nem sokat számít, ha esik"- mondta már egy hete is. Sűrű köd lepte el a medence környékét, metsző hideg volt a lengőajtónál. Szúrós kis esőcseppekké olvadtak a hópelyhek odakinn a víz felet. A legkitartóbb vendégek a kör alakú fedett rész alatt gubbasztottak, de nem lehetett látni őket.
Jóval a kezdés előtt érkeztem. Egyedül voltam. Bejártam a medence melegebb és hűvösebb területeit, mantráztam, engedtem, hogy a meleg víz ellazítson. Fárasztó, komoly tesztekkel teli, egot próbáló, nehéz hetem volt. Örültem, hogy végre itt vagyok. Az olvadt hópelyhek összekeveredtek a könnyeimmel. Elengedtem az elmúlt hét feszültségeit…elengedtem szomorúságot, illúziókat és félelmeket.  Mire a többiek megérkeztek, már minden sokkal egyszerűbbnek tűnt. A többiek is hasonló intenzív élményekről számoltak be. Ez még inkább segítette az egymásra hangolódást. Eleinte még éreztem az esőcseppeket...aztán csak azt vettem észre, hogy minden nagyon csöndessé vált. Megfeledkeztem a külvilágról. A meleg víz, mindent kimos - gondolatokat, érzéseket. Felkapcsolták a reflektorokat …és csak ekkor vettem észre, hogy elállt a hóesés és szél nélküli, tompa csend lett…Igazi béke. A köd nagyon finoman lengte be a víz feletti területet.  Páratlanul voltunk, így az üresjáratok alatt volt időm gyönyörködni. Megállni látszott az idő. Egyszer csak újra felélénkült, szinte viharossá vált a szél. Fantasztikus látvány volt, ahogy sodorta, görgette a párát…majd varázsütésre hirtelen újra lecsendesült. Nem e világi élmény volt, ...de ami ezután következett, az minden képzeletet felülmúlt. Valóban sokat voltunk víz alatt és igazi bizalmat igénylő mozdulatsorokat gyakoroltunk. Az ostorszerűen csapódó, hajlongó testem lendülete ismeretlen érzés… sűrű suhanás… extázis volt. Visszaállt a rend…Kacagnom kellett. Visszatarthatatlanul, felszabadultan, boldogan.
Aztán hálát adva a sorsnak viszonozni akartam,... maximális figyelmet adni a gyakorlótársnak, hogy ő is átélhesse ugyanezt ebben a csodálatos vízi táncban, hogy pont ugyanazt tapasztalhassa…a felszabadult lendületet, a csendes nyugalmat, a szabadon áramló tudatosság élményét.
M. Zsuzsi
http://magyarzsuzsi.blogspot.hu/2015/01/szelcsend.html

...Azt mondtam arra kérdésre, hogy miért szeretném megtanulni, hogy:mélyülni és lassulni vágyom. 2010 augusztusában megtörtént a vìzben, decembertől önmagamban - egy autoimmun betegség stációiban segített az élmény nyugodtnak maradni.Végig ÉLT bennem az ÉRZÉS, akkor is, amikor az ágyban fekve mozdulatlanul csak néztem a képeket. Átvezetett ide - a tünetmentes, örömteli életembe - ahol most újra merülni és merìtkezni készülök :-) Hála és köszönet érte...
Cs. Ildikó

Köszönöm,hogy tegnap megtapasztalhattam Általad ezt a  csodálatos élményt,belső utazást Önvalómhoz a teljes Békébe,Harmóniába és Tökéletességbe. Tudom és hiszem,hogy segíteni fog teljesebb életet élni és megmaradni az Utamon,azon,amit az Univerzum ajándékozott nekem.Fantasztikus érzés ez a felszabadult öröm és boldogsághullám,ami most körbevesz.Úgy érzem "megfertőzött" és bízom benne,hogy majd lesz folytatása.
B. Szilvia

Évek óta nem töltöttem így ki magam tetőtől talpig, évek óta nem voltam ennyire ITT! 
B. Ágnes

Szeretném nagyon megköszönni a lehetőséget, hogy a tanfolyam keretében egy kicsit megismerhettem az Aquakontakt technikát. Igazán nem szándékom a szuperlatívuszok csapdájába esni, de nem tudom másképp mondani:  fantasztikus élmény, amit az ember kap általa. Ez a "kapás" pedig egyáltalán nem azon múlik, hogy épp engem kezel-e valaki vagy én nyújtom a kezelést.
A kezelést "adva" egy mélységes nyugalom és kiegyensúlyozottság érzése tölt el, "kapva" pedig (a vízben való mozgásnak köszönhetően?) egy csodálatos dimenzióba csöppenek, ahonnan szinte nem is akarok visszatérni... Már a tanfolyam kezdete előtt feltűnt, hogy mennyire a hatása alá kerülök, pedig akkor "csak" a képernyő előtt ülve néztem az erről szóló kisfilmeket. Valami elragadt és egy másik világba vitt ilyenkor. Aztán egy-egy pénteki találkozó után, amikor ténylegesen a vízben gyakoroltunk, még fokozottabb volt ez az érzés. És ahogy észrevettem, ez az állapot eltart akár 2-3 vagy 4 napig is.
A jótékony, relaxáló hatásán túl lelkileg is erőteljes hatásokat tapasztalhattam meg. Ezek sokszor felkavaróak, de nem bánom, mert tudom, hogy így kitisztulnak belőlem olyan dolgok, amiket nem is tudtam., hogy bennem voltak. Néhány harcművészeti stílusban találkoztam már pár nagyon hasonló mozdulattal, mint amiket az Aquakontak-ban használunk. A foglalkozásokon érdekes volt felfedezni, hogy ezek a szinte ugyanolyan mozdulatok, technikák most nem harcképtelenné tették a gyakorló társat, hanem ellazították, feltöltötték és meditációba segítették őt.
Gyönyörű mozgás és gyönyörű mozdulatlanság. Egy mélyrepülés a magasba. Olyan tánc, amit ebben a közegben még nem ismertem.  Rövid idő elég volt ahhoz, hogy beleszeressek ebbe a mozgásba…
S. Ferenc

A csúcs, a még eddig soha meg élt "most önfeledten átlépnék oda" felejthetetlen érzése volt. 
H. Zsuzsanna

2 nap után is még ott tartok, hogy próbálom megfogalmazni, mit is éltem át szerdán, de kevésnek találom a szavakat.Ez az élmény utazás és hazatalálás volt. Utazás befelé, a testem felé, a szervek felé, a sejtjeim felé. Utazás a lelkem felé, hogy megkeressem és megtaláljam a bensőmet, a valódi lényemet, hogy ki vagyok. Utazás kifelé, ahol eltűnnek a határok az univerzumban, és nincs test, csak lélek; nincs egyén, csak valami közös, ismeretlen és mégis ismerős, ahol sosem voltam és mégis ezerszer jártam már.Érző magzat voltam vagy játszó gyermek? Netán egy szívében örök fiatal felnőtt? Vagy az érzések oldaláról kellene megközelíteni, és akkor gyengédség, szeretet, elfogadás, egyensúly, öröm, érintés? Mind így együtt. De leginkább SZABADSÁG és BÉKESSÉG.KÖSZÖNÖM!
H.-né Edina